FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS

FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS

FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS Koppány Krisztián Kovács Norbert

Széchenyi István Egyetem • Gyõr, 2011

© Dr. Koppány Krisztián PhD, egyetemi adjunktus (Elõszó, 1-3. fejezet) Kovács Norbert, egyetemi tanársegéd (4. fejezet), 2011

Kézirat lezárva: 2011. január 31.

ISBN

Széchenyi István Egyetem

Szerzõk:

Dr. Koppány Krisztián PhD, egyetemi adjunktus (Elõszó, 1-3. fejezet) Kovács Norbert, egyetemi tanársegéd (4. fejezet)

Szerkesztette:

Dr. Koppány Krisztián PhD

Lektorálta:

Dr. Farkas Szilveszter PhD, egyetemi docens

A kiadásért felel a:

Felelõs szerkesztõ:

Mûszaki szerkesztõ: Terjedelem:

Tartalomjegyzék

Elõszó............................................................................................................................................................... 7 1 Pénzügyi kimutatások kezelése Excelben ...................................................................................................... 8 1.1 A pénzügyi beszámoló részei ................................................................................................................... 8 1.1.1 Pénzügyi kimutatások ....................................................................................................................... 8 1.1.1.1 Mérleg ....................................................................................................................................... 8 1.1.1.2 Eredménykimutatás ................................................................................................................... 9 1.1.1.3 Cash-flow kimutatás................................................................................................................... 9 1.1.2 A beszámolóhoz kapcsolódó mellékletek és jelentések.................................................................... 10 1.1.2.1 Kiegészítõ melléklet ................................................................................................................. 10 1.1.2.2 Üzleti jelentés .......................................................................................................................... 10 1.2 Pénzügyi kimutatások sémáinak kezelése Excelben................................................................................ 10 1.2.1 Elrendezés...................................................................................................................................... 11 1.2.2 Formázás és ablaktábla-beállítások ................................................................................................. 11 1.2.3 Összesítõ és ellenõrzõ képletek....................................................................................................... 14 1.2.3.1 Mérleg ..................................................................................................................................... 14 1.2.3.2 Eredménykimutatás ................................................................................................................. 16 1.2.3.3 Cash-flow................................................................................................................................. 17 1.2.4 Védelem ......................................................................................................................................... 17 1.2.5 Tagolás és részletek ........................................................................................................................ 18 1.3 Pénzügyi kimutatások prezentációja ...................................................................................................... 20 1.3.1 A vagyonszerkezet bemutatása....................................................................................................... 20 1.3.2 Az eredménykimutatás és a cash-flow bemutatása vízesés-diagramon............................................ 22 1.3.3 Az abszolút és relatív változások bemutatása .................................................................................. 29 1.4 Kapcsolódó irodalom............................................................................................................................. 32 2 Dinamikus vállalatértékelés pénzügyi mutatószámok alapján..................................................................... 33 2.1 Az elemzés általános szempontjai.......................................................................................................... 33 2.2 A pénzügyi arányszámok csoportosítási lehetõségei és általános formái ................................................ 35 2.2.1 Vertikális struktúramutatók ............................................................................................................ 35 2.2.1.1 Eszközstruktúra-mutatók.......................................................................................................... 35 2.2.1.2 Költségszerkezeti mutatók ....................................................................................................... 35 2.2.1.3 A bevételek szerkezete............................................................................................................. 36 2.2.1.4 Tõkeszerkezeti mutatók ........................................................................................................... 36 2.2.2 Fedezeti mutatók............................................................................................................................ 37 2.2.2.1 Eszközfedezeti mutatók............................................................................................................ 37 2.2.2.2 Befektetés-finanszírozási fedezeti mutató ................................................................................ 37 2.2.2.3 Adósságfedezeti mutatók......................................................................................................... 37 2.2.2.4 Eladósodottsági mutatók.......................................................................................................... 38 2.2.3 Likviditási mutatók.......................................................................................................................... 38 2.2.3.1 Statikus likviditási mutatók....................................................................................................... 38 2.2.3.2 Dinamikus likviditási mutatók................................................................................................... 39 2.2.4 Termelési érték mutatók................................................................................................................. 39 2.2.4.1 Bruttó termelési érték.............................................................................................................. 39 2.2.4.2 Anyagmentes termelési érték................................................................................................... 40 2.2.4.3 Nettó termelési érték............................................................................................................... 40 2.2.4.4 Hozzáadott érték...................................................................................................................... 40 2.2.5 Hatékonysági mutatók.................................................................................................................... 40 2.2.5.1 Eszközhatékonyság .................................................................................................................. 40 2.2.5.2 Élõmunka-hatékonyság ............................................................................................................ 41 2.2.5.3 Komplex erõforrás-hatékonyság............................................................................................... 41 2.2.5.4 Termelésiköltség-hatékonyság ................................................................................................. 41

Koppány–Kovács: Fundamentális elemzés

5

2.2.6 Forgási sebességek, forgási idõk...................................................................................................... 42 2.2.6.1 Eszközforgás ............................................................................................................................ 42 2.2.6.2 Készletek forgási sebessége és forgási ideje.............................................................................. 42 2.2.6.3 Vevõk forgási sebessége és forgási ideje................................................................................... 42 2.2.6.4 Szállítók forgási sebessége és forgási ideje................................................................................ 43 2.2.7 Jövedelmezõségi mutatók............................................................................................................... 43 2.2.7.1 Bruttó jövedelmezõség ............................................................................................................ 43 2.2.7.2 Bevétel- vagy árbevétel-arányos üzemi eredmény.................................................................... 43 2.2.7.3 Árbevétel-arányos adózás elõtti eredmény............................................................................... 44 2.2.7.4 Árbevétel-arányos adózott eredmény ...................................................................................... 44 2.2.8 Megtérülési mutatók ...................................................................................................................... 44 2.2.8.1 Eszközarányos megtérülés........................................................................................................ 44 2.2.8.2 Sajáttõke-arányos megtérülés.................................................................................................. 44 2.2.8.3 Sajáttõke-arányos cash-flow..................................................................................................... 45 2.2.9 Részvénypiaci mutatószámok.......................................................................................................... 45 2.3 A mutatószám-elemzés felépítése, mutatószámrendszerek kialakítása .................................................. 45 2.3.1 Hazai terminológia.......................................................................................................................... 45 2.3.2 Angolszász terminológia.................................................................................................................. 46 2.3.2.1 A megtérülési csúcsmutatók felbontása DuPont-módszerrel..................................................... 46 2.3.2.2 A ROA, a ROE és a tõkeáttétel kapcsolata ................................................................................. 47 2.3.2.3 A DuPont-módszer korlátai ...................................................................................................... 48 2.3.3 Egy lehetséges megoldás a mutatószámrendszer kialakítására ........................................................ 50 2.3.3.1 A javasolt mutatófelbontás ...................................................................................................... 50 2.3.3.2 ROE eltéréselemzés.................................................................................................................. 51 2.3.3.3 A mutatószámrendszer kiegészítõ mutatói ............................................................................... 53 2.4 A mutatószám-elemzés megvalósítása Excelben .................................................................................... 54 2.4.1 Megtérülési mutatók felbontása ..................................................................................................... 54 2.4.2 Eltéréselemzés................................................................................................................................ 57 2.4.3 Kiegészítõ mutatószámok meghatározása ....................................................................................... 58 2.4.4 Az eredmények prezentálása .......................................................................................................... 65 2.5 Kapcsolódó irodalom............................................................................................................................. 65

3 Összehasonlító vállalatértékelés, peer group elemzés................................................................................. 67 3.1 A peer group tagjainak meghatározása és az adatbázis összeállítása ...................................................... 67 3.2 Mutatószámok generálása, összehasonlító táblázatok készítése és elemzése......................................... 68 3.2.1 Szintek és relatív változások összehasonlítása ................................................................................. 68 3.2.2 Egy fõre vetített kategóriák összehasonlítása .................................................................................. 70 3.2.3 Pénzügyi arányszámok összehasonlítása ......................................................................................... 71 3.2.3.1 Tõkeáttétel .............................................................................................................................. 71 3.2.3.2 Eszközforgás ............................................................................................................................ 72 3.2.3.3 Jövedelmezõség....................................................................................................................... 72 3.2.3.4 Megtérülés .............................................................................................................................. 72 3.3 Kapcsolódó irodalom............................................................................................................................. 72 4 Piac- és versenytárselemzés ........................................................................................................................ 73 4.1 A piacelemzés elméleti háttere.............................................................................................................. 73 4.2 A piaci verseny és a versenytársak elemzésének szerepe a tervezési folyamatban.................................. 75 4.3 A piacelemzés megvalósítása Excelben .................................................................................................. 78 4.3.1 Az adatbázis létrehozása................................................................................................................. 78 4.3.2 Az elemzéshez szükséges adatok lekérdezése kimutatások segítségével .......................................... 80 4.3.3 Kimutatások felhasználása a további elemzésekben ........................................................................ 85 4.3.4 A versenytársak teljesítményének elemzése.................................................................................... 87 4.3.5 A versenytársak piaci részesedése és a piaci koncentráció............................................................... 92 4.3.6 A piaci részesedések és a teljesítmény kapcsolatának elemzése ...................................................... 96 4.4 Kapcsolódó irodalom........................................................................................................................... 101

6


Elõszó

A Számítógéppel támogatott vállalati elemzés és pénzügyi tervezés oktatási csomag Fundamentális elemzés címû tárgya a vállalati gazdálkodás pénzügyi-számviteli beszámolók adatain alapuló, pénzügyi arányszámokkal, mutatószámrendszerekkel történõ értékelését mutatja be.

Ahogyan a csomag Számítógépes elemzési technikák, valamint Komplex pénzügyi tervezés és elemzés esettanulmányok címû tananyagaiban, most is nagy hangsúlyt fektetünk az elemzés gyakorlati megvalósítására. Ehhez továbbra is az Excel táblázatkezelõ 2003-as verzióját használjuk. Az 1. fejezetben az elemzés alapvetõ információs bázisát jelentõ pénzügyi kimutatások Excelben történõ kezelését mutatjuk be. A mérleg, az eredmény- és a cash-flow kimutatás hazai számviteli elõírásoknak megfelelõ sémáját követjük, igazodva ezzel a Controlling szakirány elsõdleges célpiacát adó hazai kis- és közepes vállalakozások beszámolási formájához.

A 2. fejezet a vállalatértékelés legfontosabb általános szempontjait, az elemzéshez felhasználható mutatókat és ezek rendszerbe foglalásának lehetõségeit tárgyalja. A 2. fejezetben még kizárólag az adott vállalat pénzügyi adatai alapján végzünk dinamikus fundamentális elemzést. A megfelelõ értékeléshez azonban sosem csak az adott vállalatot, hanem annak tágabb környezetét, a piaci, iparági sajátosságokat és tendenciákat is vizsgálnunk kell. Ezt a szempontot érvényesítjük a tananyag peer group elemzéssel foglalkozó 3., valamint piac- és versenytárselemzésrõl szóló 4. fejezetében. A szerzõk köszönettel tartoznak Dr. Farkas Szilveszternek, a tananyag szakmai lektorának a hasznos tanácsokért.

Bízunk benne, hogy Olvasóink haszonnal forgatják majd tankönyvünket a kapcsolódó egyetemi kurzusok vizsgáira való felkészülés és az üzleti gyakorlat során egyaránt! A [email protected] címen szívesen fogadunk a tananyaggal kapcsolatos bármiféle észrevételt. Komárom, 2011. január 31.

Koppány Krisztián, Kovács Norbert


7

1 Pénzügyi kimutatások kezelése Excelben

A fundamentális elemzés során felhasznált számszerû információkat, vagyoni, jövedelmi és pénzügyi adatokat a vállalatok mérlege, eredménykimutatása, valamint cash-flow kimutatása tartalmazza. Ezek az éves beszámoló önálló vagy valamely mellékletben megjelenõ részei. (A beszámolónak más formái is vannak, ebben a tananyagban azonban csak az éves beszámolóval foglalkozunk. A továbbiakban feltételezzük, hogy a vizsgált vállalatok éves beszámolót készítenek.) Feltételezzük, hogy Olvasónk az éves beszámolónak, valamint az abban található pénzügyi kimutatásoknak a felépítését jól ismeri, ezért a fejezet elsõ részében csupán egy rövid áttekintést adunk ezekrõl, felelevenítve a Számvitel I-II-III. tárgyak során megszerzett ismereteket. (A számviteli ismeretek a Controlling szakirányon az elõtanulmányi követelmények között szerepelnek.) Az éves beszámoló egyes részeinek áttekintése után a pénzügyi kimutatások sémáinak Excelben történõ elkészítését és a számviteli adatok prezentálásának technikáit mutatjuk be.

1.1 A pénzügyi beszámoló részei

A beszámoló a vállalat gazdálkodásáról kiállított bizonyítvány. Ahhoz, hogy a céget a bizonyítvány alapján értékelni tudjuk, értenünk kell a bizonyítvány egyes sorait, s az azok közötti összefüggéseket.

A pénzügyi beszámoló tartalmát, részeinek kapcsolatrendszerét nemcsak a könyvelõknek és könyvvizsgálóknak kell ismerniük, számviteli tanulmányaink tehát nemcsak ezekben a munkakörökben hasznosíthatók. A számviteli ismeretek a vállalat pénzügyi tervezését koordináló, belsõ riportjait készítõ controller, beruházási hitelkérelmét összeállító pénzügyi menedzser vagy a hitelkérelmet bíráló banki kockázatelemzõ számára éppúgy nélkülözhetetlenek.

A cég fundamentális elemzéséhez, gazdálkodásának értékeléséhez persze nincs szükség a számlaösszefüggések naprakész ismeretére és a könyvelési tételek alkalmazására, a mérleg, eredménykimutatás és cash-flow olvasásához, áttekintéséhez szükséges holisztikus szemléletre azonban igen. Ez bizonyos értelemben sokkal többet jelent, mint a puszta könyvelés.

1.1.1 Pénzügyi kimutatások

Az elõzõek értelmében fontos tehát tudnunk, hogy mit tartalmaz a mérleg, eredménykimutatás és cash-flow, s hogy ezek a pénzügyi kimutatások hogyan kapcsolódnak egymáshoz! 1.1.1.1 Mérleg A mérleg a vállalat vagyonát, vagyonának szerkezetét mutatja be egy kétoldalú kimutatás formájában. A bal oldalon a vagyon megjelenési forma (eszközök), a jobb oldalon pedig az eredet (források) szerint képzett csoportjai szerepelnek értékben, ezer Ft-ban.

Az eszközoldalon három fõ részre, mérlegfõcsoportra bonjuk a vagyont: a cég tevékenységét egy éven túl szolgáló befektetett eszközökre, a cég tevékenységét egy éven belül szolgáló forgóeszközökre, valamint az aktív idõbeli elhatárolásokra, amelyek az adott év ráfordításai között elkönyvelt, de a következõ évhez tartozó, ezért oda átvezetett, illetve a következõ évben jelentkezõ, de a tárgyév hozamaihoz tartozó tételek értékét mutatják. A forrásoldalt négy mérlegfõcsoportra, a cég tulajdonosai által rendelkezésre bocsátott eredeti, valamint a cégbe a mûködés évei alatt visszaforgatott saját tõkére, az óvatosság elve miatt a vállalati jövedelembõl képzett céltartalékokra, a céget finanszírozó idegen tõkét jelentõ kötelezettségekre, valamint az adott év ráfordításai közé a következõ évrõl átvezetett, illetve az adott év hozamai közül a következõ évre átvezetett passzív idõbeli elhatárolásokra osztjuk.

A mérlegfõcsoportok mérlegcsoportokra, a mérlegcsoportok pedig mérlegtételekre. A mérlegfõcsoportokat nagybetûkkel, a mérlegcsoportokat római, a mérlegtételeket pedig arab számokkal jelöljük. (A mérlegcsoportok és mérlegtételek tartalmára most nem térünk ki, ennek átismétlését Olvasónkra bízzuk.) Tekintettel arra, hogy a mérleg két oldalán ugyanannak a vállalati vagyonnak a különbözõ szempontok szerint csoportjai, részei jelennek meg, a részek összegeként ugyanazt az összértéket kapjuk, vagyis a mérleg eszközoldali és forrásoldali fõösszege megegyezik egymással.

8


A vagyon állományi vagy idegen szóval stock közgazdasági kategória, amely csakis valamely idõpontra vonatkoztatva mérhetõ. Ily módon a mérleg is egy adott idõpontra vonatkozó vagyoni állapotot tükröz. Ezt az idõpontot hívjuk a mérleg fordulónapjának. Tekintettel arra, hogy a legtöbb cég gazdálkodási éve egybeesik a naptári évvel, a beszámolók többségében szereplõ zárómérleg fordulónapja az adott év utolsó napja, december 31-e. A mérleg egyetlen során szerepel csupán flow, vagyis adott idõtartamra vonatkozó, áramlás jellegû számérték, ez pedig az adott év gazdálkodási eredményébõl a cégbe visszaforgatott, a vállalat saját tõkéjét gyarapító mérleg szerinti eredmény. A mérleg szerinti eredmény részletes levezetését az eredménykimutatás tartalmazza. 1.1.1.2 Eredménykimutatás Az eredménykimutatás a vállalat jövedelemtermelõ képességérõl és annak tényezõirõl ad tájékoztatást.

Az eredménykimutatás felépítése lényegesen eltér a mérlegétõl. Míg a mérleg kétoldalú, mindkét oldalán egyfajta hierarchia szerint felépülõ kimutatás, ahol a hierarchia eggyel magasabb szintjére a részelemek összegeként jutunk, addig az eredménykimutatás egyoldalú és lépcsõzetes felépítésû, amelyben a vállalati gazdálkodás különbözõ területeihez tartozó hozamok és ráfordítások különbségeként adódnak az egyes eredménykategóriák.

Az eredménykimutatás elsõ része az A betûvel jelölt, a vállalakozás alaptevékenységébõl származó hozamok, illetve az azok elérése érdekében felmerült ráfordítások különbségeként képzett üzemi (üzleti) eredmény levezetését tartalmazza.

Az eredménykimutatásnak két típusa létezik: az összköltség illetve a forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás. Az üzemi eredmény levezetése, a figyelembe vett üzemi hozamok és ráfordítások köre a két típus esetén eltér egymástól. Összköltség eljárással készülõ eredménykimutatásnál az adott idõszak termelési tevékenységébõl származó hozamokat, valamint az ennek érdekében felmerült ráfordításokat állítjuk szembe, forgalmi költséges eredménykimutatásnál viszont az értékesítésbõl származó hozamokat, valamint az értékesítés közvetlen és közvetett költségeit. Az üzemi eredmény nagysága független a választott eljárástól, mindkét módszerrel ugyanazt az értéket kell kapunk.

Tekintettel arra, hogy a beszámolók 99 százaléka összköltség típusú eredménykimutatást tartalmaz (kis- és középvállalkozások körében még nagyobb ez az arány), a továbbiakban csak összköltséges eredménykimutatással dolgozunk. (A forgalmi költséges eredménykimutatás sémájának Excelben történõ felépítése és kezelése az összköltségeshez teljesen hasonlóan történik, ez nem okozhat gondot Olvasónknak. Az üzemi eredmény alatti struktúra ráadásul azonos mindkét kimutatástípusban.) Az üzemi eredmény után a pénzügyi, majd a rendkívüli eredmény levezetése következik. Az üzemi és a pénzügyi eredmény összegként képzünk egy közbülsõ, szokásos vállalkozási eredmény nevû eredménykategóriát is.

Az üzemi, pénzügyi és a rendkívüli eredmény összege az adózás elõtti eredmény. Ebbõl a fizetendõ társasági adó összegét levonva kapjuk az adózott eredményt. Az adózott eredmény a cég tulajdonosainak jövedelme. Dönthetnek úgy, hogy ezt teljes egészében visszaforgatják a cégbe, vagy úgy is, hogy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – részben vagy egészben, osztalék formájában kiveszik a cégbõl. Az osztalékfizetéshez szükség lehet a korábbi évek eredménytartalék mérlegsoron felhalmozott jövedelmeire is.

Az adózott eredménybõl a fizetendõ osztalék levonása után kapjuk a cégbe visszaforgatott mérleg szerinti eredményt, amely az adott idõszaki vagyonnövekményként a saját tõke elemei között is megjelenik a mérlegben. Az eredménykimutatás tehát a mérleg szerinti eredményen keresztül kapcsolódik a mérleghez. Az eredménykimutatás utolsó sorában, illetve a saját tõke mérleg szerinti eredmény mérlegsorán ugyanannak az értéknek kell szerepelnie! 1.1.1.3 Cash-flow kimutatás A cash-flow kimutatás a vállalat pénzügyi helyzetérõl ad részletesebb képet. Az adott idõszak során realizált pénzbevételek és pénzkiadások különbségeként azt mutatja ki, hogy az egyes tevékenységek milyen hatást gyakoroltak a vállalat pénzeszközeire.

A cég alaptevékenysége során keletkezõ pénzáramlást az operatív vagy mûködési pénzáramlás mutatja. Ha ez pozitív, akkor ezt fel lehet használni az eszközállományt fejlesztésére, bõvítésére a befektetési cash-flow soron, Koppány–Kovács: Fundamentális elemzés

9

illetve az adósságok, hiteltartozások törlesztésére a finanszírozási cash-flow elemei között. Ha a mûködési cash-flow negatív vagy nem elégséges a beruházások finanszírozásához, akkor újabb finanszírozási források kell, hogy beáramoljanak a céghez. Az éves beszámolót készítõ vállalkozások számára a cash-flow a kiegészítõ melléklet kötelezõen elõírt része.

A cash-flow kimutatás néhány sorát a mérleg és az eredménykimutatás adatai alapján is lehet származtatni, a legtöbb cash-flow sor meghatározásához azonban kiegészítõ információk szükségesek. A Komplex pénzügyi tervezés és elemzés esettanulmányok tananyag 1. fejezete a cash-flow tételeit és a kimutatás mérleg-, eredmény- és kiegészítõ adatok alapján történõ generálását részletesen tárgyalja. Tekintettel arra, hogy a számviteli tanulmányok során a cash-flow kimutatás nem kap megfelelõ figyelmet, javasoljuk, hogy még a mérleg- és eredménytanban járatos Olvasóink is dolgozzák fel a hivatkozott anyagrészt!

Az egyes részletezõ cash-flow sorok mérleggel és eredménykimutatással való kapcsolata mellett a legfontosabb, s a legkönnyebben ellenõrizhetõ kapcsolódási pontot a mérleggel a cash-flow utolsó, pénzeszközök változása elnevezésû sora jelenti. Az operatív, a beruházási és a finanszírozási pénzáramlás összegeként adódó cash-flow végeredmény a mérleg pénzeszközök mérlegcsoportjának tárgyévi és elõzõ évi értékei közötti különbséggel kell, hogy megegyezzen. Míg az eredménykimutatás a mérlegben szereplõ mérleg szerinti eredmény részletes levezetése, addig a cash-flow a pénzeszközök értékében bekövetkezett változás részletezése, a cég operatív, befektetési és finanszírozási tevékenységére történõ visszavezetése. Az elõzõekben kiemelt kapcsolódási pontok jól érzékeltetik, hogy a beszámolóban szereplõ három pénzügyi kimutatás zárt rendszert alkot.

1.1.2 A beszámolóhoz kapcsolódó mellékletek és jelentések

A beszámolónak a csak számszaki adatokat tartalmazó mérleg és eredménykimutatás mellett, az ezekhez fûzött szöveges kiegészítéseket is tartalmazó értékelõ és magyarázó része a kiegészítõ melléklet, valamint a beszámoló kiegészül a cégbíróságon letétbe nem helyezendõ, korlátozott nyilvánosságú üzleti jelentéssel is. 1.1.2.1 Kiegészítõ melléklet A kiegészítõ mellékletben található adatok és információk (a cég tevékenységi és tulajdonosi körének bemutatása, a számviteli politika és a beszámolókészítés során alkalmazott értékelési elvek ismertetése, a mérleg és eredménykimutatás egyes soraihoz kapcsolódói kiegészítések, a foglalkoztatottak számával, összetételével kapcsolatos információk stb.) nélkülözhetetlenek a megalapozott fundamentális elemzéshez. Ne feledjük, a kiegészítõ mellékletben találjuk magát a cash-flow kimutatást is!

A kiegészítõ melléklet gyakran a 2. fejezetben bemutatásra kerülõ mutatószámok segítségével is elemzi a vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmezõségi helyzetét.

1.1.2.2 Üzleti jelentés Az üzleti jelentés a múltbeli adatok elemzésén túl a vállalat jövõjével, stratégiájával, várható fejlõdésével, a vállalat tevékenysége során felmerülõ kockázatokkal és bizonytalanságokkal kapcsolatos információkat is tartalmaz. Mivel ezeknek a teljes nyilvánosság elé tárása versenyhátrányt okozhat a cégnek, az üzleti jelentést nem kell letétbe helyezni.

Az üzleti jelentés alapvetõen a tulajdonosok számára készül, de más érdekeltek (hitelezõk, dolgozók, partnerek) számára is lehetõvé kell tenni, hogy a vállalkozás székhelyén betekintést nyerhessenek, másolatot készíthessenek. Egy igazán megalapozott fundamentális elemzéshez nemcsak a vállalat múltbeli és jelenbeli helyzetével, hanem a jövõben várható tendenciákkal is tisztában kell lennünk. Amennyiben hozzáférünk az üzleti jelentésben található belsõ információkhoz, akkor még pontosabbá tehetjük értékelésünket. Nem szabad persze szem elõl tévesztenünk azt, hogy az üzleti jelentés tartalma nem tényeken, hanem terveken, a jelenlegi folyamatok különbözõ szcenárióknak megfelelõ projekcióin alapul, s jelentõs bizonytalansággal terhelt. A vállalat jövõjével kapcsolatos prognózisokat mi magunk is készíthetünk a Komplex pénzügyi tervezés és elemzés esettanulmányok címû tananyag 2. fejezetében bemutatásra kerülõ tervezési modell segítségével.

1.2 Pénzügyi kimutatások sémáinak kezelése Excelben

A pénzügyi kimutatások sémáinak elkészítéséhez nyissuk meg a Pénzügyi kimutatások.xls fájlt, annak narancsszínnel kiemelt nevére kattintva! 10


1.2.1 Elrendezés

A megnyitott munkafüzet külön munkalapokon tartalmazza egy cég mérlegét, eredménykimutatását és cashflow kimutatását. Javasoljuk, hogy a késõbbiekben, más cégek pénzügyi kimutatásaival való munka során is ezzel az elrendezéssel dolgozzunk, vagyis minden kimutatást külön munkalapra helyezzünk!

A mérleg kétoldalú kimutatás, ennek ellenére az eszköz- és forrásoldalt a könnyebb kezelhetõség érdekében a nyomtatványboltokban kapható éves beszámoló nyomtatványfüzetben egymás alatt, illetve több részre osztva külön oldalakon találjuk. Az Excelben is minden további nélkül megtehetjük, hogy mérleg két oldalát két külön munkalapon helyezzük el, a két oldalt még több munkalapra szétbontani azonban nem célszerû. A Pénzügyi kimutatások munkafüzetben is így jártunk el. A nyomtatványboltokból beszerezhetõ pénzügyi kimutatás sémák a számviteli törvényben szereplõ elõírásoknak megfelelõen három értékoszlopot tartalmaznak: elõzõ év, elõzõ évek módosításai, valamint tárgyév. Nekünk most az elõzõ évek módosításai oszlopra nincs szükségünk, annak érdekében viszont, hogy a késõbbiekben hosszabb idõintervallumot átfogó fundamentális elemzést készíthessünk, szükségünk van a még korábbi évek adataira. A kimutatások sémáiba ezért az eredménykimutatásnál és a cash-flownál még egy, a mérleg esetén pedig még két oszlopot beszúrtunk, s azokba felvittük a korábbi évek adatait is. (A 2. fejezetben indokolni fogjuk, hogy mérlegbõl miért van szükség mindig eggyel többre.) A pénzügyi kimutatások utolsó oszlopai tartalmazzák a legfrissebb számviteli adatokat. Esetünkben 2009 az utolsó beszámolóval lezárt év. Ha olyan sémát szeretnénk, amelyet a késõbbiekben más vállalatok más idõszakainak elemzéséhez is felhasználhatunk, akkor javasoljuk, hogy az évszámok beállítását tegyük kicsit rugalmasabbá. A megkülönböztetés érdekében a mérleg eszközoldalának F2 celláját állítsuk kék betûszínre! Ez lesz az cella, amelyet a késõbbiekben szabadon változtathatunk, s az elõzõ évek, valamint a többi kimutatás évszámai automatikusan módosulnak. Az E2 cellába vigyük be ezek után az =F2-1 képletet, majd a cellát másoljuk balra az elõzõ két év oszlopaiba is!

A mérleg forrásoldalán az F2 cellába az ='MÉRLEG Eszközök'!$F$2 képlet kerüljön, a C2:E2 tartományba pedig másoljuk át az MÉRLEG Eszközök munkalap C2:E2 tartományát!

A forrásoldal D2:F2 tartományát ezek után átmásolhatjuk az eredménykimutatás és a cash-flow munkalapjának C2:E2 tartományára.

1.2.2 Formázás és ablaktábla-beállítások

A kimutatások formátum beállításait az 1. táblázatban látható minta alapján végezzük el!

Az A oszlopok szélességét minden kimutatás esetén csökkentsük le, a C:F oszlopok szélességét pedig állítsuk egységesre (mindenütt 12-es értéket alkalmaztunk)! A sorok magasságát a könnyebb áttekinthetõség és az esztétikusabb megjelenés érdekében növeljük meg 20 egységre! A többsoros megnevezéseket tartalmazó sorokban alkalmazzunk automatikus sormagasságot! (A cellákban az Alt+Enter billentyûkombinációval tudunk sor törni.)


11

1. táblázat A 1 MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor2 szám a 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

B

C

D

E

F adatok eFt-ban

A tétel megnevezése

2006

2007

2008

2009

b

01.

A. Befektett eszközök (02.+10.+18. sor)

03.

Alapítás-átszervezés aktívált értéke

02. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

I. IMMATERÁLIS JAVAK (03-09. sorok) Kísérleti fejlesztés aktívált értéke Vagyoni értékû jogok Szellemi termékek

37 136

28 538

1 588

94 403

1 315

69 761

1 041

4 545 698

4 515 239

4 564 351

4 435 777

Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek

2 934 677

2 851 011

2 851 188

2 851 249

Immateriális javakra adott elõlegek

Immateriális javak értékhelyesbítése Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékû jogok Egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek Tenyészállatok

Beruházások, felújítások

Beruházásokra adott elõlegek

Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (19-26. sorok) Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön

25.

Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

29

10 963

74 400

II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (11-17. sorok)

Üzleti vagy cégérték

23.

26.

13 917

59 712

40 182

22.

28

f

4 527 493

55 952

25

24.

e

4 680 709

61 849

21.

27

d

4 611 594

45 795

24

26

c

4 627 365

Egyéb tartós részesedés

1 435 183 122 950

1 497 091 98 137

1 520 073 87 597

1 508 414 73 536

10 737

48 686

90 013

2 578

21 955

21 955

21 955

21 955

355

355

355

355

42 151

21 600

20 314

21 600

15 480

21 600

21 600

Tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír

Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

A mérleg fejlécét és a mérlegfõcsoportokban szereplõ megnevezéseket és számértékeket egyaránt félkövérre, az értékeket tartalmazó cellák számformátumát pedig az 1. ábra szerint tizedes jegyek nélküli, ezres csoportokban történõ kijelzésre állítottuk.

12


1. ábra

A szegélyekkel követtük a hierarchikus szinteket. Elõször a pénzügyi kimutatások minden cellája köré vékony szegélyt helyeztünk, majd a mérlegcsoportok, fõcsoportok és évek köré közepes vastagságú, végül az egész kimutatás köré vastag szegélyt állítottunk be. Hasonló elvek szerint jártunk el az eredménykimutatásnál és a cash-flow-nál is.

A cellarácsok kijelzését az Eszközök menü Beállítások… menüpontjában a Megjelenítés fülön kikapcsoltuk (2. ábra). 2. ábra

Annak érdekében, hogy a megnevezések és az évszámok a táblázat jobbra és lefelé görgetése esetén is látszódjanak, a C4 cellán állva minden munkalapon rögzítettük az ablaktáblát.

A számítások eredményeképpen, a hierarchia legalsó szintjén található sorok összesítésével adódó értékek celláit szürke hátterûre állítottuk. A kiinduló táblázatban ezek egyelõre még üresek, a következõ szakaszban fogjuk képletekkel feltölteni õket.


13

1.2.3 Összesítõ és ellenõrzõ képletek

Az alábbiakban kimutatásonként haladva képletekkel töltjük fel az alapadatokból összeadással és kivonással származtatható sorokat, valamint a táblázatok alatt elhelyezett képletekkel ellenõrizzük a kimutatások konzisztenciáját.

1.2.3.1 Mérleg A hierarchiában alulról felfelé, a mérlegtételeket mérlegcsoportokká, a mérlegcsoportokat pedig mérlegfõcsoportokká összesítve vagy éppen fordítva is haladhatunk. Az összesítés során kihasználhatjuk az összegzõ sorok megnevezése mögött szereplõ zárójeles megjegyzéseket. Az összefüggõ tartományokat a SZUM függvénnyel, az egymástól elkülönülõ cellákat egyszerûen összeadásjellel adjuk össze. A mérleg eszközoldalán a következõ képleteket használjuk. C4

=C5+C13+C21

C13

=SZUM(C14:C20)

C5

C21 C30 C31 C38 C46 C42 C55 C59

=SZUM(C6:C12)

=SZUM(C22:C29)

=C31+C38+C46+C52 =SZUM(C32:C37) =SZUM(C39:C45) =SZUM(C47:C51) =SZUM(C53:C54) =SZUM(C56:C58) =C4+C30+C55

A képletekkel ellátott cellákat ezek után jobbra másoljuk.

Ellenõrzésképpen az eszközoldal alján az következõ mérlegfõösszegek adódnak (3. ábra).

14


3. ábra

A forrásoldali összesítõ képletek a következõk. C4

=C5+C7+SZUM(C8:C11)+C14

C15

=SZUM(C16:C18)

C11 C19 C20 C24 C33 C45 C49

=SZUM(C12:C13) =C20+C24+C33

=SZUM(C21:C23) =SZUM(C25:C32)

=C34+SZUM(C36:C44) =SZUM(C46:C48)

=C4+C15+C19+C45

A forrásoldal alján adódó mérlegfõösszegek a cellák jobbra másolását követõen megegyeznek az eszközoldali értékekkel.

A mérlegegyezõség teljesülését az eszközoldal C60 cellájában az =HA(NEM(C59='MÉRLEG Források'!C49);"HIBA!"), a forrásoldal C50 cellájában pedig az =HA(NEM(C49='MÉRLEG Eszközök'!C59);"HIBA!") képlettel ellenõrizhetjük. A képleteket jobbra másolva mindenütt a HAMIS eredményt kaptuk vissza, tehát az eszköz- és forrásoldali mérlegfõösszegek megegyeznek. Feltételes formázással állítsuk be, hogy a HAMIS cellaértékek a cellaháttérrel megegyezõ, fehér betûszínnel kerüljenek kijelzésre, így azok nem fognak látszani (4. ábra).


15

4. ábra

Majd az ellenõrzõ cellák általános betûszínét állítsuk pirosra, stílusát pedig félkövérre. Ha a mérlegegyezõség nem teljesül, akkor a táblázat az alábbiak szerint hibát jelez (5. ábra). A hiba helyét sajnos nem tudjuk kijelezni, ezért ilyenkor alapos manuális ellenõrzést kell végeznünk. 5. ábra

1.2.3.2 Eredménykimutatás Az eredménykimutatásnál az alábbi összesítõ képleteket használjuk. C6

=SZUM(C4:C5)

C17

=SZUM(C12:C16)

C9

C21 C25 C36 C44

16

=SZUM(C7:C8)

=SZUM(C18:C20)

=C6+C9+C10-C17-C21-C22-C23 =C26+C28+C30+C32+C34 =C37+C39+C41+C42


C45

=C36-C44

C49

=C47-C48

C46 C50 C52 C55

=C25+C45 =C46+C49 =C50-C51

=C52+C53-C54

Az eredménykimutatás végén adódó mérleg szerinti eredmények megegyeznek a mérlegben szereplõ értékekkel.

Ennek ellenõrzéseképpen a C56 cellába vigyük fel az =HA(NEM(C55='MÉRLEG Források'!D14);"HIBA!") képletet, a cellát másoljuk jobbra, majd végezzük el a mérleg celláinál alkalmazott formátum beállításokat! 1.2.3.3 Cash-flow A cash-flow összesítõ és ellenõrzõ celláit a következõ képletekkel kell feltöltenünk. C4

=SZUM(C5:C17)

C22

=SZUM(C23:C33)

C18 C34 C35

=SZUM(C19:C21) =C4+C18+C22

=HA(NEM(C34='MÉRLEG Eszközök'!D52-'MÉRLEG Eszközök'!C52);"HIBA!")

1.2.4 Védelem

Annak érdekében, hogy a mérleg, eredmény és cash-flow struktúra legalsó szintjein lévõ értékcellákat valamint a vizsgált idõintervallum legutolsó évét a lap védetté tétele esetén is meg tudjuk változtatni, a Ctrl gomb nyomva tartása mellett nem összefüggõ tartományként jelöljük ki a mérleg eszközoldalán az F2, valamint az összes fehér hátterû konstans számértéket tartalmazó cellát. A jobb oldali egérgomb megnyomásával megjelenõ helyi menübõl vagy a fõmenü Formátum menüpontjából válasszuk a Cellaformázás… vagy a Cellák… menüpontot, s a Cellák formázása párbeszédablak Védelem fülén kapcsoljuk ki a zárolást (6. ábra)! 6. ábra

Ha ezt követõen az Eszközök/Védelem/Lapvédelem… menüpont alatt az OK gomb megnyomásával beállítjuk a munkalap és a zárolt cellák védelmét (jelszó megadását nem javasoljuk) (7. ábra), akkor a sorszámokat, megnevezéseket és összesítõ-ellenõrzõ képleteket tartalmazó cellákat megvédjük a véletlen felülírástól, az Koppány–Kovács: Fundamentális elemzés

17

egyes mérlegtételek értékeit és a vizsgált idõintervallum záró évszámát viszont továbbra is szabadon változtathatjuk. 7. ábra

A forrásoldalon, az eredmény- és cash-flow kimutatásban csak a hierarchia legalsó szintjének értékeit tartalmazó cellák zárolását kell feloldanunk (az évszámok cellái maradjanak mind zároltak), majd a lapvédelem bekapcsolásával ezeket a kimutatásokat is védetté tehetjük.

1.2.5 Tagolás és részletek

A hierachiában alulró fölfelé haladva az Adatok menüben beállíthatjuk a kimutatások tagolását a Számítógépes elemzési technikák címû tárgy 6.1.3. szakaszában tanultak szerint. A mérleg eszköz- és forrásoldalán, valamint a cash-flow-ban az összesítõ sorokat a részletsorok fölé kell helyezni (az Adatok/Tagolás és részletek/Beállítások menüpontjában ki kell kapcsolni az Összesítõ sorok a részletsorok alatt jelölõnégyzetét). A csoportok megfelelõ kialakítása után a mérleg eszköz- és forrásoldala háromszintû, az eredménykimutatás és a cash-flow pedig kétszintû lesz. A mérleg az 1 jelû szintgomb megnyomásakor csak a mérlegfõcsoportokat mutatja (8. ábra), a 2 szintgomb megnyomásakor a mérlegcsoport mélységû (9. ábra), a 3. szinten pedig a teljes részletezettségû eszköz- illetve forrásoldalt láthatjuk.

18


8. ábra


19

9. ábra

1.3 Pénzügyi kimutatások prezentációja

A pénzügyi kimutatásokban szereplõ adatok mélyebb elemzés nélküli prezentációjára a következõ lehetõségeink vannak.

1.3.1 A vagyonszerkezet bemutatása

A mérlegadatok alapján a vagyon szerkezetét ábrázolhatjuk halmozott oszlopdiagramokon. Bár a stock jellegû kategóriák ábrázolására a Számítógépes elemzési technikák címû tananyagban a (halmozott) vonal- vagy területdiagramokat javasoltuk, jelen esetben a periódusok alacsony száma miatt esztétikusabb megoldás az oszlopdiagram alkalmazása.

Az eszközök és források összetételének mérlegtételek szintjén történõ bemutatása a nagy adatmennyiség miatt áttekinthetetlen diagramokat eredményezne, ezért csak mérlegfõcsoportok és mérlegcsoportok bontásban mutatjuk be a vagyonstruktúrát. Ezt is úgy, hogy mindig csak egy adott mérlegfõcsoportot bontunk tovább. Az eszköz- és tõkeszerkezetet és annak változását szemléltetõ diagramokat egy külön munkalapra helyezzük, s mindig az egyes diagramok mögé rejtjük azok forrásadatait. A 10. ábra a javasolt ábrákat és elrendezést mutatja. A bal oldalon eszközoldali mérlegfõcsoportok táblázata, a valamint a befektetett és forgóeszközök mérlegcsoport-bontása, a jobb oldalon pedig a forrásoldali mérlegfõcsoportok, valamint a két legfontosabb mérlegfõcsoport, a saját és az idegen tõke mérlegcsoport-bontása látható. Az adatokat a mérleg eszköz- és forrásoldalát tartalmazó MÉRLEG Eszközök, illetve MÉRLEG Források munkalapokról képletekkel hivatkoztuk át. (A saját tõkénél a jegyzett, valamint a jegyzett, de be nem fizetett tõke sorokat összevontuk a jegyzett és befizetett tõke soron.)

20


10. ábra

Ahogyan az ábrán látható, a cellarácsokat, a sorok magasságát és az oszlopok szélességét igyekeztünk úgy beállítani, hogy a munkalapon hat azonos nagyságú cellatartomány alakuljon ki, s azokra az Alt billentyû nyomva tartásával hat azonos nagyságú ábrát illeszthessünk (11. ábra). A diagramok elkészítését Olvasónkra bízzuk. Amennyiben ez problémát jelent, javasoljuk, hogy dolgozza fel újra a Számítógépes elemzési technikák címû tananyag 2. fejezetét!


21

11. ábra

1.3.2 Az eredménykimutatás és a cash-flow bemutatása vízesés-diagramon

Az eredmény- és a cash-flow kimutatás prezentációjára kiváló eszközt kínál a Számítógépes elemzési technikák tananyag 2.3.4. szakaszában tárgyalt vízesés-diagram. A vízesés-diagram segítségével egy adott kategória növekményeit és csökkenéseit, illetve az ezek nyomán kialakuló végeredményt mutathatjuk be. Az eredménykimutatás és a cash-flow struktúrája pontosan ilyen. A kimutatások egyes sorain megjelenõ értékek növelik, illetve csökkentik az eredményt illetve a pénzáramlást.

Ahogyan a mérleg szerkezeténél is tettük, most is célszerû egyszerûsíteni a struktúrán, s csak a fõbb eredményés cash-flow sorokat megjeleníteni az ábrákon. Ezért a legfontosabb adatokat egy külön munkalapon elhelyezett egyszerûsített táblázatba hivatkoztuk át. Az eredménykimutatás egyszerûsített változatát mutatja a 2. táblázat, amelynek B oszlopában az EREDMÉNYKIMTATÁS munkalap 2009. évi adataira hivatkozunk.

22


2. táblázat A

1 Megnevezés 2 Értékesítés nettó árbevétele

3 Aktívált saját teljesítmények értéke 4 Egyéb bevételek 5 Anyagjellegû ráfordítások

6 Személyi jellegû ráfordítások 7 Értékcsökkenési leírás 8 Egyéb ráfordítások 9 Üzemi eredmény

10 Pénzügyi eredmény 11 Rendkívüli eredmény

12 Adózás elõtti eredmény 13 Adófizetés 14 Adózott eredmény

15 Eredménytartalék igénybevétele osztalékfizetsére 16 Osztalékfizetés 17 Mérleg szerinti eredmény

B

Érték (eFt)

7 605 843 -7 563

299 878

4 836 593 1 637 047 372 817

1 076 574 -24 873

-239 677 491

-264 059 0

-264 059 0 0

-264 059

Az eredménysorok száma még így is elég nagy. Sokkal jobb megoldás ezért, ha nem vízesés oszlopdiagramon, hanem vízesés sávdiagramon jelenítjük meg adatainkat. Ez az elrendezés ráadásul megfelelõ tengelybeállítások mellett az eredménykimutatás táblázatos változatával azonos olvasási irányt eredményez.

A sávdiagram alkalmazása, valamint az, hogy az eredménykimtatás esetében több részeredményt (üzemi eredmény, adózás elõtti eredmény, adózott eredmény) is meg kívánunk jeleníteni az ábrán, felborítja a Számítógépes elemzési technikák tananyag 2.3.4. szakaszában kialakított vízesésdiagram-készítési metódust. Az eltéréselemzések eredményeinek prezentálásához kidolgozott, a forrásadatok speciális táblázatos elrendezése esetén kiválóan mûködõ felhasználói diagramtípusunk jelen esetben nem használható. Most az alábbi ábrán látható diagramkimenetet szeretnénk produkálni (12. ábra). Az eredményt növelõ hozamokat zöld, az eredményt csökkentõ költségeket és ráfordításokat piros sávok jelzik. A közbülsõ (üzemi, adózás elõtti, adózott) és a végsõ (mérleg szerinti) eredménykategóriákat azok elõjelétõl függõen a pozitív vagy a negatív tartományba mutató kék sávval ábrázoljuk.


23

12. ábra Eredménykimutatás 2009 Értékes ítés nettó árbevétele

Aktívál t saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek

Anyagjel legû ráfordítások

Személyi jel legû ráfordítás ok Értékcsökkenési leírás

Egyéb ráfordítás ok Üzemi eredmény

Pénzügyi eredmény

Rendkívüli eredmény

Adózás el õtti eredmény Adófizetés

Adózott eredmény

Eredménytartalék igénybevétele osztalékfizets ére Osztalékfizetés

Mérl eg s zerinti eredmény -1 000

0

1 000

2 000

3 000

4 000

5 000

6 000

7 000

8 000

9 000

millió Ft

A nem a tengelyekbõl induló vagy oda becsatlakozó, úgynevezett lebegõ sávok, valamint a negatív és pozitív tartományban egyaránt megjelenõ sávok ábrázolásához speciális forrásadat-táblázatra van szükségünk. A pozitív tartománybeli lebegõ sávoktól balra, illetve a negatív tartománybeli lebegõ sávoktól jobbra átlátszóra állított sávokon megjelenített adatsorok találhatók.

Úgy fogunk eljárni, hogy az eredmény- és az átlátszó sávok ábrázolásához egy külön adatsort készítünk, illetve külön-külön adatsor áll majd a hátterében a negatív tartományba kerülõ zöld, a negatív tartományba kerülõ piros, a pozitív tartományba kerülõ piros, illetve a pozitív tartományba kerülõ zöld sávoknak. Ehhez mindenekelõtt egy kiinduló kumulált adatoszlopra van szükségünk. Ezt most két lépésben állítjuk elõ. Elõször egy segédoszlopban (C oszlop) a következõ képletek segítségével egy olyan eredménykimutatásadatsort generálunk, ahol a ráfordítások negatív elõjellel szerepelnek. Így az eredménysorok egyszerû szummázással meghatározhatók (3. táblázat). C2

=B2

C4

=B4

C3 C5 C6 C7 C8 C9

C10 C11 C12 C13 C14 C15 C16 C17

24

=B3 =-B5 =-B6 =-B7 =-B8

=SZUM(C2:C8) =B10 =B11

=SZUM(C9:C11) =-B13

=SZUM(C12:C13) =B15

=-B16

=SZUM(C14:C16)


3. táblázat 1 Megnevezés

A

2 Értékesítés nettó árbevétele

3 Aktívált saját teljesítmények értéke 4 Egyéb bevételek

5 Anyagjellegû ráfordítások

6 Személyi jellegû ráfordítások 7 Értékcsökkenési leírás 8 Egyéb ráfordítások 9 Üzemi eredmény

B

Érték (eFt)

C

D

Segéd

7 605 843

7 605 843

299 878

299 878

-7 563

-7 563

4 836 593 -4 836 593 1 637 047 -1 637 047 372 817

-372 817

-24 873

-24 873

1 076 574 -1 076 574

Kumulált

7 605 843

3 061 565

3 061 565

7 898 158 1 424 518 1 051 701 -24 873

-264 059

0

0

17 Mérleg szerinti eredmény

-264 059

-264 059

0

-264 059 -264 059 -264 059 -264 059

-24 873

-264 059 -264 059 -264 059 -264 059 -264 059

I

0

7605843

0

299878

1 637 047

0

0

7 563

0

4 836 593

0

372 817

0

0

-24 873

1 051 701

0

-239 677

0

0

0

0

-264 059

16 Osztalékfizetés

0

-264 059

14 Adózott eredmény

0

0

-264 059

-264 059

0

0

-491

-264 059

15 Eredménytartalék igénybevétele osztalékfizetsére

0

0

-264 059

-264 059

0

1 051 701

0

0

-264 059

12 Adózás elõtti eredmény

0

1 424 518

H

0

-24 873

-264 550

13 Adófizetés

7 598 280

G

Zöld negatív Piros negatív Piros pozitív Zöld pozitív

-24 873

-239 677 491

0

7 598 280

-239 677 491

F

7 598 280

10 Pénzügyi eredmény

11 Rendkívüli eredmény

E

Eredmény / Átlátszó

0

0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0

0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

A kumulált eredményadatokat tartalmazó D oszlopban valójában csak a szürke hátterû cellák tartalmaznak kumulált adatot, a fehér hátterû árbevétel- és eredménysorokon egyszerûen az elõzõ oszlopbeli érték áthivatkozása szerepel (3. táblázat).

Írjuk be a D2 cellába az =C2 képletet, majd a D2 cellát Ctrl+C, Ctrl+V billentyûkombinációval másoljuk át a D9, D12, D14 és D17 cellákba!

A D3 cellába az =D2+C3 képlet kerüljön, majd a D3 cellát is másoljuk tovább a D oszlop szürke háttérrel jelzett tartományaiba! Az E:I oszlopokban helyezzük el a sávdiagram adatsorait.

Mivel az árbevételt jelzõ sáv mindenképpen a tengelybõl (nullából) indul, s biztosan nem negatív, ezért az E2:H2 tartományt feltölthetjük nullákkal, az I2 cellába pedig az =D2 képlettel áthivatkozhatjuk az értékesítés nettó árbevételét. A 3. sorba már bonyolultabb képletek kerülnek.

Az átlátszó sávokhoz tartozó adatértékek attól függnek, hogy volt-e elõjelváltás az adott sorban és az elõtte szereplõ kumulált adat között. Ha igen, akkor a piros vagy zöld sáv egyik vége a pozitív, a másik a negatív tartományban van, ezért ilyenkor nincs szükség átlátszó sávra. Ha nem volt elõjelváltás a kumulált adatsorban, akkor pozitív adott sorbeli eredményérték esetén az adott sorbeli és az elõzõ sorbeli kumulált érték közül a kisebb, ellenkezõ esetben pedig a nagyobb határozza meg az átlátszó sáv hosszát. Ezt az eredményt az E3 cellában az =HA(D3*D20;MIN(D3;D2);MAX(D3;D2))) képlet generálja. A negatív tartományba zöld sáv akkor kerül, ha az adott sorban a Segéd oszlopban szereplõ érték pozitív, az elõzõ sor kumulált értéke pedig negatív. Ekkor a zöld sáv negatív tartományba esõ részét az F3 cellában az =HA(ÉS(D20);-(MIN(D3;0)-D2);0) képlettel tudjuk meghatározni.

Hasonló gondolatmenettel elõállíthatjuk a negatív tartomány piros, valamint a pozitív tartomány piros és zöld sávjaihoz tartozó értékeket is az alábbi képletekkel. G3

=HA(ÉS(D30);D3-MAX(D2;0);0)

H3

=HA(ÉS(D2>0;C3